Karaoke party – Kovács Levente

A karaoke parti, amin pénteken részt vettünk nagyon élvezetes volt. A fellépők mindent beleadtak. Az esemény a helyi baptista templomban került megrendezésre. Habár nem voltak elvárásaim a produkciókkal kapcsolatban, a legtöbb közülük egyidejűleg volt briliáns és burleszk, sőt soknak közülük megvolt a maga titokzatossága, mivel nem lehetett előzetes ítéleteket hozni az adott versenyzők képességeivel kapcsolatban. Egy lány például látszólag nagyon idegesnek tűnt a színpadon, de egyben eléggé felvillanyozott is volt. Nemcsak, hogy lelkes volt, hanem a hangja is elképesztő volt, sőt a hangja annyira nagyszerű volt, hogy libabőrös lettem. Azonban egy buli nem volna buli magyarok nélkül. Előjöttek klasszikusok, mint például a Bohemian Rhapsody vagy dalok Shawn Mendestől, sőt tanáraink is megmutatták mire képesek, John Lennon Imagine dalát énekelve, amit a közönség mobilfények parádéjával fogadott. Kétség kívül megadta a hangulatot. Legyen elég annyi, hogy a karaoke parti egy nagyon jó elfoglaltság volt. Nem köntörfalazok, nagyon élveztem.

Oxford - Moravetz Zsanett

Aznap amikor megérkeztünk Angliába elmentünk Oxfordba, ahol megnéztük az ottani High Street-et, majd elmentünk a Christ Church Meadow-ba és körbejártuk a parkot. Ahhoz hogy kijuss a parkból egy nagyon érdekes kapun kellett átmenni, amit egyszerre csak egy ember tudott használni. A park után a botanikus kertbe is be szerettünk volna menni, de sajnos nem volt rá időnk. Viszont kaptunk egy minimális szabadidőt, hogy elmenjünk ebédelni egyet vagy akár csak vásárolgatni. Én és az osztálytársaim elmentünk a Marks&Spencer kávézó részébe és nagyon finom sütiket ettünk. Fél óra múlva találkoztunk a Waterstone nevű bolt előtt és mentünk tovább. Utolsó hely ahol voltunk az Ashmolean Múzeum volt, ami az Oxfordi Egyetem művészeti és régészeti múzeuma.  Nagyjából egy órát voltunk ott és utána mentünk Broadstairsbe, ahol a befogadó családjaink nagyon finom vacsorával vártak minket.

Bletchley Park - Forgó Vilmos

 Az első napunkon Angliában Bletchley Parkba utaztunk. Ezen a helyen zseni matematikusok dolgoztak titokban azért, hogy megfejtsék a németek által használt kódokat. A leghíresebb kódfejtő Alan Turing volt, aki megépítette az első számítógépet, hogy azzal fejtse meg az Enigma kódot. Láthattuk, hogy hol éltek és dolgoztak ezek az emberek a II. Világháború alatt és rengeteget megtudtunk történelmi jelentőségükről.

2018-ban ismét beindul a Károlyi Erasmus programja!

Idén 25 tanuló vehet részt 1 hónapos, illetve kettő 4 hónapos hosszú távú mobilitáson. Az Erasmus+ PRO program keretében Nyitrai Vanessza augusztus 19-én érkezett meg Angliába. Itthon végigizgultuk a napot, hiszen egyedül kellett kiutaznia, de ügyesen megoldotta a feladatot és megérkezett Broadstairsbe, ahol 4 hónapon át partner intézményünk a Kent School of English-nél végzi szakmai gyakorlatát, ami főként irodai feladatokat jelent, de betekinthet a különböző részlegek (pénzügyi, szállás és programszervezés) munkájába is. A munkatapasztalat mellett egyik fő feladata megfigyelni ennek az évtizedek óta sikeresen működő magánvállalkozásnak a működését, felépítését és tevékenységét. Mitől működik sikeresen, hogyan tud a relatíve telített nyelvoktatási szektorban profitábilis lenni? Tapasztalatait a munkanaplójában rögzíti és a mobilitás végén egy hosszabb üzleti tervet, cégprofilt fog elkészíteni a KSE-ről, melyben szó lesz marketingről, helyzetelemzésről, foglalkoztatási politikáról és sok mindenről. A hosszú távú szakmai tapasztalat rendkívül sok lehetőséget nyújt a szakmai készségek fejlesztésére és a további tanulmányok és a munkaerőpiaci elhelyezkedés során is nagy előnyhöz juttathatja a résztvevőt. A szakmai gyakorlatot Europass mobilitási igazolvánnyal tudja Vanessza bizonyítani, mely a fejlesztett készségeket is tartalmazza majd, és csatolható az önéletrajzához. Az alábbiakban idézünk egy rövid beszámolót ami az eddigi benyomásokat tartalmazza a várossal és a helyiekkel kapcsolatban, illetve, hogy mivel tellik a délutáni és esti szabadidő:

"Ez volt a harmadik hetem kint Angliában úgyhogy kezdem magam kiismerni a környéken. Ez igazából annyit jelent, hogy nem tévedek el csak kétszer egy nap, és hozzászoktam, hogy a busz általában sose akkor jön amikorra ki van írva. Ennek ellenére mindenért kárpótol, hogy a buszsofőrök mindig kedvesek és a busz is mindig tiszta.

A napjaim általában elég eseménydúsak. Miután végeztem a KSE-ben a napi szakmai gyakorlattal, van nagyjából két órám, hogy ebédeljek és odaérjek a délutáni program találkozóhelyére. Ezalatt a 3 hét alatt próbáltam minden éttermet kipróbálni, ahol tudom hasznosítani az “ebédjegyem”. Általában a Café Grillbe megyek, de a Rook’s is nagyon jó, valamint, ha beszélgető partnert is szeretnék, akkor a Get Fresh-be megyek, ahol a tulajdonos egy nagyon aranyos magyar néni. A délutáni programok elég változatosak, van, hogy a parton játszunk röplabdát, van, hogy lesétálunk Broadstairs-ből Ramsgate-be a part mentén, valamint minden szerdán elmegyünk vagy Canterbury-be, vagy Doverbe. Ezeken a városlátogatásokon mindig kapok egy kis körbevezetést vagy egy tanártól, vagy egy activity assistant-től (ők nálam pár évvel idősebb itteni fiatalok, akik nem tanárok, de általában annak tanulnak), azután pedig van pár órám szabadon, hogy körülnézzek és vásároljak, ha szeretnék.

Miután hazaértem általában egyből vacsorázunk, ami nagyjából 17:30 körül van, ez egy kicsit koránnak tűnt az elején, de azóta hozzászoktam. A vacsora mindig valami meleg étel, és sokkal finomabb, mint vártam, hogy lesz. Az egyetlen dolog, amit hiányolok az bármilyen leves, de különben minden nagyon rendben van. Vacsora közben a család általában kérdez a napomról. A család egyébként egy nagyon kedves házaspárt foglal magában, akikért nagyon hálás vagyok. Sose gondoltam volna, hogy ennyire otthon fogom magam érezni itt, és ez nekik köszönhető. Az első két hétben volt egy német lány is itt, de ő is nagyon kedves volt és sokat segített az elején, hogy ne legyek annyira elveszett. Most még van pár hét amíg egy másik német lány jön, de ő picivel idősebb lesz nálam. Ennek ellenére ő is a suli titkárságon fog dolgozni velem.

Az esti programok általában 8 órakor kezdődnek és nagyjából két órásak. Legtöbbször karaoke és disco van, de megyünk moziba is valamint tartottak egy stand up comedyt is. Tetszik, hogy a programok nagyon változatosak és általában szórakoztatóak is.

Szombatonként eddig London-ba mentem, de majd megyek Cambridge-be is. London-ba busszal megyünk és 8-kor indulunk általában. Próbálok mindent megnézni, mindenhova eljutni, ami nem csak azért nehéz mert a város hatalmas, de azért is mert a metrójegy elég drága. Ettől függetlenül a város nagyon szép és néha-néha még magyarokkal is találkozom. Az emberek nagyon különbözőek, rengeteg nemzetiségű emberrel találkozhatsz, ami nagyon imponál nekem, hiszen ez azt jelenti, hogy a város nagyon elfogadó. A rengeteg ember és a sok turista miatt London nagyon élénk és forgalmas, így totális ellentéte Broadstairs-nek.

Broadstairs egy imádnivaló kisváros, az emberek nagyon kedvesek és minden nagyon nyugodt. A part szépen ki van alakítva és most még fürdeni is lehet a vízben. A legkülönösebb dolog, ami történt itt velem, hogy amikor elmegyek futni vasárnap reggelente ismeretlen emberek köszönnek miközben elhaladnak mellettem.

Összességében nagyon örülök, hogy itt lehetek és átélhetem mindezt."

Ez vagyok én a PRO!

A Kent School of English bejárata, ahol a szakmai gyakorlatomat töltöm:

A tenger a szomszédos Margate-nél

LONDON, Hyde Park bejárat

Lovak legelnek a parton

A híres Harrods áruház Londonban

A fehér sziklák

A waterloo-i győző szobra

Wembley stadion Londonban

A Canterbury-i mesék írójának, Chaucer-nek a szobra

Városkapu Canterbury-ben

A katedrális bejárata

Munkatapasztalat a Suzanne's-ban - Ardai Adrienn

Én a Suzanne’s-ban dolgozom, ami egy kis szuvenír bolt a tengerparton. Először nem voltam elégedett a munkahellyel, mivel inkább egy pub-ban akartam dolgozni. De mostanra nagyon megszerettem ezt a helyet. Marilyn és Sally, a hölgyek akikkel dolgozom, nagyon kedvesek, türelmesek és mindig segítenek, ha valami baj van. Az első hét nagyon unalmasan telt el, mivel alig volt néhány vásárló egy nap. Ez a hét viszont már forgalmasabb volt, mivel most volt az őszi szünet. Ősszel egy szuvenír bolt nem túl forgalmas, mivel ez inkább nyári vállalkozás. Mesélte Marilyn, hogy nyáron nagyon forgalmas; és volt egy olyan nap, amikor kb. 70 diák volt bent egyszerre a boltban. Élvezem a munkát és, hogy kiszolgálhatok embereket. Rengeted újat tanultam az emberekről, a pénzről, vállalkozásról és persze az angolom is fejlődik folyamatosan. Megtanultam hogyan kell használni a pénztár gépet és embereket kiszolgálni. Először kicsit nehéz volt, de hamar belejöttem. Emellett kedvesnek kell lennem az emberekkel (még akkor is, ha ők nem azok), kérdeznem kell tőlük (pl. Adhatok szatyrot? stb.); néha takarítani és rendet rakni is kell. Nem túl fárasztó és ez így pont tökéletes nekem. Jövő héten a KSE-ben fogok dolgozni, mivel a Suzanne’s bezárt télre. 

Munkatapasztalat a Marks&Spencer-ben - Sándor Noémi, Sághy Enikő

"A Marks and Spencerben dolgozom. Van élelmiszer és ruha részlege. Úgy gondolom, hogy ez a bolt mindenkinek való, de inkább idősebb embereket és anyukákat látok a gyerekeikkel. A munkatársaim nagyon aranyosak és segítőkészek, mert mindig, amikor kérdezek tőlük valamit, akkor segítenek, megmutatják, hogy mit hogy kell csinálni és hogy mi hol van. Az első napon a karácsonyi díszeknél kellett takarítanom 4 részt, el kellett rendezgetnem a polcokat. A női ruházatnál voltam nagyon hosszú ideig, ott kellett méret szerint rendberaknom a ruhákat. Kellett méretjelző címkéket raknom az akasztókra és kellett kivinnem az öltözőben hagyott ruhákat a helyükre. Kellett még takarítanom a polcokat. Nagyon tetszik a hely és nagyon szeretek itt dolgozni."

"A Marks & Spencerben dolgoztam 3 hétig. Hétfőtől péntekig, 10 órától 3 óráig. Nagyon jó volt, de néha egy kicsit unalmas, amikor nem tudtak nekünk munkát adni. Igazából majdnem minden nap ugyanazt csináltam, de amikor tudtam valakivel beszélgetni az nagyon jó volt, mert segített az angol tudásomnak. Az ebédszünet 1 órás volt és mindig 1 órától 2 óráig tartott. Szóval mit is dolgoztam, csináltam itt: sorbaraktam méret szerint a ruhákat, segítettem a próbateremben, kivittem a ruhákat a próbafülékkből es elvittem a helyükre őket és volt, hogy új ruhákat, cipőket kellett kihoznom a raktárból és elrakni őket a helyükre. Egybevéve ez egy nagyon jó munkatapaszalat volt nekem egy másik országban."

Munkatapasztalat a Churchill Tavern-ben - Harsányi Bettina

A Churchill Tavern egy tipikus brit pub és étterem, ami a Broadstairs melletti gyönyörű városban, Ramsgate-ben található. A munkahelyem túlszárnyalta az elvárásaimat, mivel sosem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem ezt a helyet és az itteni embereket. A személyzet nagyon kedves, mindenben segítenek és lelkesen tanítanak engem legyen szó akár arról, hogy milyen italba tesznek hagymát vagy az angol szókincsem bővítéséről. Tényleg öröm velük dolgozni, de nem csak ők teszik szebbé a napjaimat, hanem a hihetetlenül barátságos vendégek is - fõként a törzsvendégek, akik mindig nagy mosollyal köszöntenek és együtt szomorkodnak velem így a szakmai gyakorlatom vége felé. Legfőképpen pincéri teendőket látok el, mint például a rendelések felvétele, a vendégek kiszolgálása, sör csapolás, de a konyhában is volt egyszer szerencsém besegíteni a híres Churchill Burger elkészítésében. Ha már ételről van szó, muszáj megemlítenem, hogy két séf doglozik felváltva, és mindkettejük munkája elképesztően finom, amit az is bizonyít, hogy ebben a két hétben talán csak háromszor vittem vissza nem üres tányért. De saját tapasztalatból is beszélhetek, mivel mindennap választhatok magamnak ebédre akármit a menüről. Igazán szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen csodálatos helyen kaptam munkát és azt gondolom, már most rengeteget fejlődtem.